Köszöntöm vendégemet, aki Bionom Hatóanyag Elemző.

Jó estét, szervusz!

Egyáltalán, hogy lesz valakiből hatóanyag elemző?

Ennek tudatos múltja van. Gyermekkoromtól rengeteg allergiát analizáltak nálam, és tinédzser koromra derült ki, hogy én nem a hagyományos dolgokra vagyok allergiás, mint virágpor, parlagfű, kutyaszőr, macskaszőr, satöbbi, hanem a szintetikus anyagokra, a színezékekre, a mesterséges anyagokra és a tartósítószerekre. Tehát nekem ki kellett alakítanom egy olyan tudatos életet, hogy ezeket elkerüljem. Na most, mint kozmetikus, ez elég nehéz, mert ugye, mint tudjuk a legtöbb kozmetikum ezeket az anyagokat tartalmazza. Tehát nekem, az elmúlt 23 évben, amióta kozmetikusként praktizálok, meg kellett keresnem azokat az anyagokat, amik nem tartalmazzák ezeket, és ezért végeztem el 2005-ben egy Bionom Hatóanyag Elemző tanfolyamot, aminek alapján tulajdonképpen már teljesen hivatalosan bármilyen cégnek bármilyen szervezetnek ki tudom elemezni a termékét, hogy az vajon jó nekünk vagy rossz.

Elsősorban saját magadnak...

Igen, elsősorban saját magamnak.

, hogy ne legyél allergiás. Az se egy utolsó szempont. Azért érdekes ez, mert a mai világban tele vagyunk mindenféle termékkel, főleg a rendszerváltást követően tényleg minden bekerült ebbe az országba, és nem nagyon vizsgáltuk, hogy miket tartalmaznak ezek az anyagok, és nem csak a kozmetikumok, az élelmiszerektől kezdve mindenről beszélhetünk azt gondolom, hogy miket tartalmaznak, milyen káros anyagokat. Tehát ész nélkül vettük ezeket az élelmiszereket és most én azt érzem, hogy igencsak egy jó 4-5 évvel ez előtt kezdődött egy odafigyelés. Egy harc, hogy tessék utánanézni, hogy mit kenünk magunkra, egyáltalán hogy élünk, miket használunk.

Igen, az élelmiszerrel kezdődött, hála istennek, tehát ott voltak az első szorosabb megkötések és úgymond adalékanyag betiltások. Na most a kozmetikai ipart ez 2004-ben érte el. De amit itt érdekességként elmondanék, hogy azt kevesen tudják, hogy a bőrön át való felszívódás méreganyagok tekintetében 50%-al nagyobb, mint az emésztőrendszeré. Ami azt jelenti, hogy egy kutató professzor a következőket mondta: „sokszor, kevésbé lenne veszélyes a kozmetikumainkat megenni, mint magunkra kenni”. Na, most amit megeszünk, azt elkezdték szabályozni, amit felkenünk azt viszont még nem. Nekem van egy nagyon-nagy bánatom. Említetted itt a rendszerváltást, hogy ugye utána beáramlott ide mindenféle termék. Én már a rendszerváltás előtt is kozmetikus voltam és nagyon meg voltam elégedve az akkori termékekkel. Most nevet nem mondok, de aki elég idős az emlékszik rá, hogy mennyi minden csodadolog szűnt meg itt Magyarországon, vagy olvasztották be egy hatalmas multicég berkeibe és aztán el is tüntették nagyon hamar. Gátlástalanul megjelentek a világ minden szegmenséből hatalmas nagy mennyiségben különböző szerek és termékek, amiknek nyomonkövethetetlen a bevizsgálása is gyakorlatilag. Na most mondok egy érdekességet: a káros hatóanyagokat 4 csoportba szoktuk osztani. Az első, ami nagyon káros a szervezetre, azok a kőolajszármazékok. Sokan nem is tudják, hogy mik azok a kőolajszármazékok, mert a cégek, nagyon ügyesen, úgy tüntetik fel a doboz hátulján az összetevőknél, hogy mineral oil vagy minerál olaj vagy ásványi olaj, amiről ugye sokan azt hiszik, hogy ásványi anyag, az biztos nagyon jó a bőrünknek, de ha egy kicsit visszaemlékeznek a 7-es, 8-os kémia tanulmányaikra, akkor ugye rádöbbenhetünk arra, hogy a világon egy darab ásványi olajunk van, az a kőolaj.

Tulajdonképpen abból szintetizálják, ami:
- Ad 1, nem szívódik fel a bőrbe.
- Ad 2, eltömíti a pórusokat,
- Ad 3, azáltal, hogy eltömítette a pórusokat egy olyan szaru megvastagodást eredményez a bőrön, hogy elkezd beteg rendszerként működni a bőr, tehát megszűnik a bőrnek az öngyógyító szerepe és jönnek a bőrproblémák. Hogy kiszárad, begyullad, viszket, satöbbi, satöbbi.

Na most akkor itt egy pillanatra álljunk meg. Tehát itt van a nyár, mindenki ahol csak tudja keni magát, ugye nem szeretne megégni, ez nem csak nyilván a kozmetikában van úgy, hogy az emberek bemennek és ott mindenféle kenőcsöket rákennek, de hogy ilyenkor mit érdemes használni egyáltalán, mert vannak ezek a különböző fényvédő faktorok, meg egyebek, hogy itt mire kell odafigyelni vagy egyáltalán, honnan tudjuk mi az ami jó, mi az amit érdemes használni?

A bőr az egy fantasztikus érző szervezet, tehát ami neki nem tetszik attól mindig bajunk lesz és azt azonnal el kell hagyni. Tehát nem újabb terméket kell venni amit aztán rákenünk, és attól várjuk a csodát és csak romlik-romlik. Most jó hogy említetted ezt a napozási dolgot, mert ugye nyár, idénye van a napolajoknak, naptejeknek. Na most, ami érdekes, ha visszatérhetnék az én bőrgyógyász professzoromra vagy kutató professzoromra, képzeld el, hogy rákos bőrszöveteket vizsgált, és a rákos bőrszövetekben analizált olyan vegyületeket, amiről nem tudta, hogy hogy került oda. Egy vegyész ismerősének sikerült beazonosítania ezeket a vegyületeket és kiderült, hogy ezek kozmetikumokban találhatók meg. És ami a legmegdöbbentőbb, van egy olyan anyag, ami a napolajoknak a fényvédő számát adja. Az érdekessége ennek az anyagnak az, hogy önmagában nem rákkeltő, csak abban a pillanatban, ahogy UV sugárzás éri. Minden hölgy kérdezi tőlem, hogy na jó, de akkor most mit? Hát az első tanácsom az, hogy ha elmegy naptejet, napolajat, napozószert vásárolni, akkor fordítsa meg, már kötelező minden terméken föltüntetni az összetételt, és ha talál benne ilyet, hogy mineral oil vagy vaselin, vagy parafin oil vagy főleg az oktil-metoxi-cinamátot, akkor tegye vissza a polcra. Na most ugye itt van a nagy kérdés, hogy mivel napozzunk. Én most nem akarok reklámot csinálni az élelmiszeriparnak vagy a gyógyszertáraknak, de gyakorlatilag, én emlékszem, a gyerekkoromban az édesanyám engem olíva olajjal meg kakaóvajjal kent. Mégse voltam bőrrákos és mégse égtem le. Na most, ezek is tudják azt, amit egy UV faktor tud.

Egyáltalán be kell-e kenni magunkat?

Ez meg a másik. Igen. Lehet, hogy nem kéne. Én ezt nagyon megkérdőjelezem, mert az egészséges bőrnek – és itt kihangsúlyozom, hogy egészséges bőr, mert sajnos nagyon eltoltuk a bőrnek a reakcióit ezzel a sok kemikáliával, amit rákenünk.

Lássuk be, ez üzlet!

Igen, pontosan. Az egészséges bőr gyakorlatilag tud védekezni a nap sugárzása ellen. Na most, a nem egészséges bőr, az olyan bőr, akinek az immunrendszerét tönkretettük, az reagálja le rosszul a napot. És tulajdonképpen erre kenjük a dolgokat, ami aztán még rosszabbul fogja lereagálni a napot.

Kérem szépen a napozást lezártuk, folytatjuk.

Hát UV az van. Egyre több, de kihangsúlyoznám most is a fokozatosság elvét. Tehát a bőrnek, saját magának, ha fokozatosan megyünk ki a napra, olyan gyönyörű védelmi rendszert épít fel, hogy szinte ki van zárva a bőrrák és a leégés veszélye is. Csak hát ugye nem délidőben kell a gumicsónakon háromnegyed órát süttetnünk magunkat a vízen, hanem akkor el kell vonulni sziesztázni a hűvös szobába, aztán délután 4 körül vissza lehet menni.

El kell fogadni azt a tanácsot, amit mondanak, hogy 10, 11 órától délután 4-ig ne nagyon tartózkodjunk napon. Na, lépjünk tovább.

Folytatnám azzal, hogy itt beszélgettünk a kőolajszármazékokról, meg erről a napozó dolgokról, aztán van még egy nagyon nagy csoport, ami nem éppen hasznos a kozmetikai termékekben, amit én csak úgy szoktam hívni, hogy függőségi anyagok. Ez egy nagyon érdekes történet, ugyanis, mivel tudjuk ugye, hogy haszonérdekeltségűek általában a kozmetikai cégek, ezért sok termékükbe belekevernek egy olyan anyagot, ami függővé teszi a bőrünket. Említenék egy példát: gyártanak olyan szemránckrémet, ami csodálatosan kisimítja a bőrt, de ha 2-3 napig nem kenjük föl, akkor pergamenszerűen össze fog ugrani és ráncos lesz. Na most ugye minden hölgy azt hiszi, hogy ez azért van, mert ez egy olyan csodálatos termék, hogyha ő ezt nem használja akkor azonnal olyan lesz a bőre, hogy valami borzalom, és rohan a boltba és vásárolja meg a következő tégellyel.

Na, ez már egy jó koncepció.

Ez is egy megdöbbentő tény, de ilyen nem csak szemránckrém van, hanem majdnem minden kozmetikum-szegmensben bekevernek függőségi anyagokat.

És akkor te, mint kozmetikus, mivel dolgozol? Ezek szerint te szelektálod ezeket a termékeket.

Én szelektálom. Most nem szabad márkaneveket mondani, de van néhány cég, aki teljesen tiszta termékeket gyárt, amivel lehet dolgozni és rengeteg dolgot csinálok magam. Tehát én még mindig előtérbe helyezem a nyers, frissen készített dolgokat a kozmetikában, ami manapság már nem divat.

De a nyersen most az gondolod, hogy például uborkát?

Például. Pont azt akartam mondani, hogy még emlékszem, amikor édesanyám az uborkaszeletekkel rohangált a fején a hetvenes években. Ez most elfelejtettük, hanem azt mondjuk, hogy van uborka-kivonatos krémünk, amiben ugye már van bent 3% uborka kivonat. Na most nem egyszerűbb a 100%-os uborkakivonatot magunkra rakni, mint zöldség, minthogy használunk egy terméket? És erről jut eszembe, hogy azt nagyon kevesen tudják, hogy a kiskereskedelmi forgalomba hozott termékeknél van egy szabály, amit hivatalok hoztak, hogy 5%-nál magasabb hatóanyag tartalma nem lehet. Na most sokan megkérdezhetnék, hogy miért. Ez azért van, mivel kiskereskedelmi forgalomban kapható, tehát bármilyen nagyáruház polcáról bárki berakhatja a kosarába, ezért nem vállalják a felelősséget, hogyha véletlenül rossz bőrre veszi meg. Tehát, amennyit nem árt, annyit nem is használ.

Ez azért furcsa, mert itt beszélgetünk a hétköznapokról, hogy az embert a különböző termékekkel milyen formában vezetik meg, csak a bevétel miatt vagy a bevétel orientáltság miatt. Olyan furcsa, hogy a mai világban, hogyha el kell mennünk vásárolni, akkor állandóan az kell hogy az agyunkban járjon, hogy mi az ami ártalmas, mi az ami nekem káros, mert hogy tényleg tele vagyunk ilyen dolgokkal. De ez valahol ijesztő. Régen egy paraszt ember bement a közértbe – ha volt arra egyáltalán közért – megtermelte saját magának és semmi káros dologgal nem találkozott. Nem furcsa az, hogy most minden van, de mindent ellenőrizni kell, mindenre oda kell figyelni?

Ez furcsa, és ez egy nagyon-nagy harc és én a mai napig azt mondom, hogy igenis, vegyük a fáradtságot megfordítani akár élelmiszer akár kozmetikum, a tégelynek vagy a csomagolásnak a hátulját. És ahogy megtanultuk az élelmiszereknél, hogy melyik E nem jó és melyik E jó, úgy igenis meg kell tanulni a kozmetikumoknál is, hogy mik azok az anyagok, amik ártalmasak, ugyanis, mivel a kozmetikai ipar is haszonérdekeltségű, amit nem fogunk megvásárolni azt előbb-utóbb kivonják a forgalomból. Mert nem lesz rajta hasznuk. Ha van egy termék, amiről tudjuk, hogy tartalmazza az oktil-metoxi-cinamátot mondjuk, és mindenki vissza fogja rakni a polcra, akkor egy év után azt fogja mondani a cég, hogy nagyon ráfizetéses volt, mert nem adtunk el belőle egy darabot se. Jó, akkor jövőre ezt nem fogjuk árusítani.

Egy tanulmány körutam során betévedtem egy nagyon népszerű drogéria láncolatba és pár samponnak leírtam az összetételét kíváncsi voltam, hogy vajon melyik jó. Na most, megdöbbenve vettem észre, hogy találtam egy olyan korpásodás elleni sampont, amiben nem volt korpásodás elleni hatóanyag, viszont volt benne 3 féle ragasztó. Azért hat olyan gyorsan.

mert visszaragasztja a korpát?

Pontosan, nem mondasz hülyeséget.

Leragasztja a korpát, ezért nem hullik és csak ragasztja ragasztja ragasztja az évek folyamán, amitől majd elhal a fejbőr és kihullik a hajunk. Na most az hagyján, hogy ragasztót találtam benne, találtam benne sósavat - na most ezen elgondolkoztam, hogy mit keres a samponban a sósav -, de lehet hogy egy kozmetikai vegyész majd elmondja.

Lemarja?

Körülbelül. De a poén most következik. Találtam benne szúnyogriasztót és molyírtót. A molyírtónál röhögtem, mert mondtam, hogy kettő az egyben (2 in 1), mert ha hajat mosunk akkor majd beülünk a szekrénybe és akkor a bundába majd nem mennek bele a molyok.

Hát, ami a hullákkal kapcsolatos...

Ja igen-igen-igen! A gloxal nevezetű szer, ami hullakonzerváló szer. Tehát ha bemegyünk egy hullaházba, akkor ott ezt a gloxal nevezetű szert használják arra, hogy akit nem temetnek el azonnal, egy kicsit még tovább maradjon meg a hidegen. Na de gloxalt azt nagyon sok ránctalanító krémben is megtaláltam!

Beszélnék még egy pillanatra egy nagyon érdekes dologról, ami minden olyan kozmetikai szerben bent van, ami habzik. Tehát ugye gondoljunk bele, hogy mi habzik. Habzik a sampon, habzik a fogkrém, habzik a tusfürdő, tehát aminek habzania kell.

Azt mondták, hogy akkor jó, ha habzik.

Igen, akkor jó, ha habzik. Na most ennek a vegyületnek a neve sodium-lauril-szulfat, illetve van ennek egy módosulata, amit úgy hívnak, hogy sodium-lauret-szulfat. A víz után, a legmagasabb koncentrátumban található ezekben a tusfürdőkben, samponokban, fogkrémekben, satöbbi-satöbbi. Ha valaki bemegy a gyógyszertárba és azt mondja, hogy ő sodium-lauril-sulfatot akar vásárolni, akkor ott kezdődik, hogy nem adnak neki, mert akkora veszélyességű anyag. De ha mégis valahonnan szerez róla egy papírt, hogy ezt megveheti, akkor körülbelül egy 25 centis listát adnak hozzá, hogy mire kell vigyáznia. Szembe, nyálkahártyára ne kerüljön - ami már eleve egy samponnál, egy fogkrémnél elkerülhetetlen -, mert vakságot okoz, károsítja a nyálkahártyát, fehérje-károsító hatású, olyan erős mosó-aktív anyag, hogy annyira szárítja a bőrt, hogy véres repedezésig kiszáríthatja. És had ne soroljam, ezek csak a legfontosabb dolgok. Idegméreg és sejtméreg mellette. Na most, aki otthon hallgatja ma ezt az adást, a zeneszünetben ballagjon be a fürdőszobájába, és fordítsa meg az ott található tusfürdőt és sampont. Szeretném, ha annyi 10 forintos gördülne be a pénztárcámba, ahányan meg fogják találni a sodium-lauret-sulfat, vagy sodium-lauril-sulfat nevét a tusfürdőkben vagy a samponokban.

Sok mindenről beszéltünk itt most, megíjesztettük kellőképpen a hallgatókat, remélem, hogy utána is néztek jó néhányan a fürdőszobában, hogy mik vannak, mik találhatók különböző kozmetikumokban, meg samponokban, de hogy van-e megoldás. Van-e olyan megoldás, amivel nagyjából ki tudjuk védeni egyáltalán ezt a sok káros anyagot?

Igen van! Az egyik az az lenne, hogyha ezeket a termékeket tudatosan nem vásárolnánk meg, mert akkor előbb-utóbb a gyártónak nem érné meg gyártani. Tehát ő is vagy tisztítana a termékén, vagy pedig kivonná a forgalomból. Ez az egyik megoldás. A másik megoldás az, hogy ezeket a káros anyagokat a legtöbbször azért teszik bele a kozmetikumokba mert nagyon olcsók. Na most én azt mondom, hogy ne sajnáljuk a pénzt egy olyan kozmetikumra, ami viszont egészséges. De, ugyan ezt a habzó anyagot, mondjuk, egy drágább hatóanyaggal érjük el, de az viszont nem árt a bőrünknek, a szervezetünknek.

Utána kell nézni vagy elő kell bányászni, nagyon régi recepteket nagymamáinktól, hogy hogy főztek szappant, ami abszolút káros anyag mentes volt. És tulajdonképpen ez is csak az utóbbi 20 év ijesztgetése, hogy a szappan az káros a szervezetre. Egyáltalán nem, egyáltalán nem káros. Fel lehet lelni antikváriumokban, nagyon jó olyan könyveket, amik például, természetes bőrápolásról szólnak. Elfelejtettük a gyümölcsöket, a zöldségeket, a gyógynövényeket, a tojás sárgáját, az olíva olajat, amit annak idején nagyon sűrűn használtak a nők bőrápolásra. És most szinte nincs. Tehát nem az olíva olajat kenjük a bőrünkre, hanem megveszünk egy olyan kozmetikai terméket, ami feltünteti, hogy 5%-ban tartalmaz olíva olajat. Most akkor nem egyszerűbb az olíva olajat magunkra kenni?

Igen, csak nyilván sokkal egyszerűbb leemelni a polcról, mint otthon ezzel foglalkozni.

Van egyébként egy aranyos példám, én a Balatonról érkeztem és egy nagyon érzékeny bőrű hölggyel vitorláztam körülbelül 2 héttel ezelőtt, és kérdezte tőlem, hogy - úr isten – mit használjak a bőrömre, hát valami borzasztó. És én azt mondtam, hogy figyelj ide, vegyél, kend olíva olajjal. És két hete nem találkoztunk, ma összefutottunk, és azt mondta, hogy ez egy olyan zseniális ötlet volt, hogy azóta semmi baja, nem égett le, gyönyörűen barnul, nem szárad ki a bőre, nem viszket – most itt nem az olíva gyártó cégeknek akarok reklámot csinálni, mert ezen kívül rengeteg természetes anyag van még, amihez vissza lehetne nyúlnunk. Akár a kakaóvaj, akár a kamilla például, akár a zsálya, akár a cickafarkfű. Régen még kultúrája volt a gyógynövényes fürdőknek. Manapság mi van? Beleöntjük a habfürdőt a vízbe, ami szépen habzik a sodium-lauril-sulfat-tól, és mászik bele a bőrünkbe a rák. Ez a SPA, ezt hívják SPA kúrának.

Én magamból indulok ki, engem az élet rákényszerített arra, hogy ezeket a dolgokat kikerüljem. És minden nőnek üzenem, hogy ki lehet. Tehát ne álljunk ott úgy tehetetlenül, hogy de jó, akkor mivel fürödjek, mit kenjek magamra? Mindenki megtalálja, ha egy kicsit utánanéz, hogy mik ezek a termékek, és én minden hölgynek azt javaslom, és minden úrnak is, hogy ne restellje a kozmetikai terméknek a hátulján elolvasni az összetevőket.

Köszönöm szépen!

Köszönöm a lehetőséget!
1125 Budapest, Trencséni u. 33/b - Telefon: (1) 35 57 548
A&B Professio Kft. © Minden jog fenntartva.
A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft.